Mindenszentek napját a keresztények már a 3. vagy 4. században is ünnepelték, de hivatalos ünneppé csak 835-ben nyilvánította IV. Gergely pápa. A dátum valószínűleg azért november elseje, mert helyettesíteni akarták az akkorra eső pogány halotti ünnepet. Magyarországon a kereszténység bejövetelével együtt jelent meg a 11. században.

Mindenszentekkor és Halottak napján veszik a legtöbb virágot Magyarországon, és ekkor sok kegyeleti tárgyat is vásárolnak az emberek. Különleges templomi szertartásokkal emlékeznek a szentekre, tartanak imádkozásokat is a temetőkben. A római katolikusok úgy tartják, hogy imával és bűnbánattal meggyorsíthatják a purgatóriumból való kijutást az ott ragadt lelkeknek és eljuthatnak a mennyországba.

Sok tradíció fűződik Mindenszentekhez Magyarországon. Sokak hisznek abban, hogy a gyertyák melengetik a holtak lelkeit és megvilágítják az utat a sírjaikhoz, hogy visszataláljanak. Vannak, akik egy lámpát is égve hagynak otthon, amíg ők temetőben vannak, hátha az egyik elhunyt szerettük pont akkor tér haza. Még egy különleges vacsorát is előszoktak készíteni.

halottak napja keresztény ünnep, az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért.

 

katolikusok november 2-án tartják, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját.